Csakrák
A csakra szanszkrit szó, amely kereket, és mozgást jelent. Mindannyiunkban 7 kerékhez hasonló energiaközpont, un. csakra forog. Auránk e hét fő örvénylő körből álló energiarendszerrel van összefüggésben, melyek biztosítják szervezetünk energiaáramlását. Csakráink a gerincoszlop mentén, egymás fölött helyezkednek el.
Az alsó három csakra elsősorban a fizikai élettel áll összefüggésben, míg a felső három a spirituális élethez kötődik. A szívcsakra a híd, mely egyesíti a fizikait a spirituálissal. A csakrák színei megegyeznek a szivárvány színspektrumával.
Az energiatest közepén függőlegesen végigfutó fő energiacsatornát szusumnának nevezik. Ehhez kapcsolódik közvetlenül az összes fő csakra. A szusumná alsó végén nyílik a gyökércsakra, a felsőn pedig a koronacsakra. A szusumnál két oldalán fut a két oldalsó vezeték, az idá és a pingalá. Az idá a női, illetve passzív, Hold-energiát szállítja, amelyet a kínai energetikai rendszerben Jin-nek neveznek, a Pingalá pedig a férfi-, aktív Napenergiát szállítja, amelyet a kínai energetika Jangnak nevez. Ezek a csatornák minden csakrapontban keresztezik egymást, illetve a Szusumná köré tekeredve helyet cserélnek, ez-egy kígyót (kundalini) alkotva.
GYÖKÉRCSAKRA, MULADHARA
első csakra
A gyökércsakra hordozza az őseinktől megörökölt létfentartó jellemvonásaink összességét. Ez az erőközpont irányítja a stresszakciót, amely beindítja a mellékvesekéreg adrenalin termelését.
Felelős az ember érzelmi és pszichológiai stabilitásáért; a fizikai erőnlétünkért és vitalitásunkért; és az érzelmi kötelékek kialakításáért (pl. családunkkal, közösségeinkkel, nemzetünkkel). E központ a munka- a hivatás és az aktivitás elsődleges mozgatórugója. A gyökércsakra energiái a logika-, rend- és szervezettség iránti szükségletünkben nyilvánulnak meg. Ide épülnek be a fizikai túléléssel, a számkivetettség érzésével kapcsolatos félelmeink, valamint az önmagunkról, belső erőnkről, teremtő képességünkről alkotott hiedelmek. Az eredeti életerő központja.
SZAKRÁLISCSAKRA - SZEXCSAKRA – SVADHISTHANA
második csakra
A második csakra az emberi kapcsolatokra irányuló szükségleteinkre rezonál; Minden összeköttetés, mely révén életünket kívánjuk kontrollálni (pl. tekintély, pénz) e csakrán keresztül kerülnek kapcsolatba energia-rendszerünkkel; Itt tárolódnak az irányítás elvesztésétől, pénzügyi veszteségtől való félelmeink, a cserbenhagyás, az elhagyatottság, továbbá a fizikai test erővesztése miatti aggodalmaink energiamintái; A szexualitás és vele kapcsolatos magatartásunk, állásfoglalásunk is itt gyökerezik. Működése befolyásolja kitartásunkat, az önálló pénzügyi és fizikai túléléshez szükséges kitartást, önvédelmet, valamint a kockázatvállalás képességét, a veszteségek utáni újrakezdéshez szükséges lendületet, erőt, a személyes és hivatással kapcsolatos döntésképességét és a kreativitást.
KÖLDÖK CSAKRA, NAPFONATCSAKRA - MANIPURA -SOLAR PLEXUS
harmadik csakra
A köldök csakra az érzelmi érzékenység és személyes erő központja. Szenvedélyeink és saját énünk irányítója. Tartalmazza az önbecsülés kibontakoztatásával kapcsolatos energiát is. Az első két csakrához hasonlóan a Solar Plexus elsősorban az erő fizikai megnyilvánulásait befolyásolja; Míg az első csakra a csoportos-törzsi energiákra, a második csakra pedig az Én és az emberek között áramló erőkre rezonál, addig a harmadik csakra saját személyes erőnk külvilághoz való viszonyával áll összefüggésben. A köldökcsakrán keresztül juttatjuk kifejezésre két alsóbb csakránk, a gyökér- és a szakrális csakra vágyait, illetve ennek révén fogadjuk be és dolgozzuk fel a minket érő hatásokat. E csakra által teljesíthetjük ki lényünket és alakíthatunk ki harmonikus kapcsolatot környezetünkkel. Mindebben fontos szerepet játszik, természetesen az egészséges határokon belül az önérvényesítés, az önállóság, a függetlenség, az önbizalom, a határozottság.
SZÍVCSAKRA - ANAHATA
negyedik csakra
A szívcsakra a híd a durva- és finomfizikai sík (anyagi és asztrális) között. Hozzá kapcsolódik az együtt érző és a feltétel nélküli szeretet, melynek jegyében elfogadunk másokat és feltételezzük róluk, hogy igyekeznek a tőlük telhető legjobbat adni. Önmagunk teljes elfogadása a szívcsakránál kezdődik. A szívcsakra a szeretet központja. Minél nyitottabbá válik e központ, annál nagyobb lesz a képességünk, hogy feltétel nélkül szeressünk. Ellentétben a szakrális csakra érzéki, szenvedélyes, állhatatlan, múló szeretetével, amelynek tárgya van és személyhez kötődik, a szív csakra szeretetét nem kívülről jövő ingerek váltják ki, hanem magában a létezésben tapasztaljuk meg. A szívből jövő szeretet tartós, örökkévalóságot és állandóságot képvisel. Ez a szeretet a béke legmélyébb érzéséből fakad. Az együttérzésből áradó, feltétel nélküli szeretet, amely a három felső csakra energiáival összekapcsolódva egy magasabb rendű szeretetté alakul át. E csakra a spirituális központunk, az önvaló helye, ahol a fentről és lentről, a kintről és bentről érkező energiák egyesülnek.
TOROKCSAKRA - VISHUDDHA CSAKRA
ötödik csakra
A torokcsakrában összpontosuló energiához a befogadás tartozik. Vagyis, hogy elfogadjuk azt, amit kapunk. Ez egyfajta bizalmat jelent, egyfajta természetes, kényelmes kapcsolatot a táplálás forrásával. Ide kötződik az az érzés is, hogy törődnek velünk, és az itt megélt tapasztalás szerint változik, hogy az ember nyitott vagy zárt a táplálás felé.
Itt kapunk esélyt az elfogadás, és befogadás megtanulására. Amikor a tudat először koncentrálódik a torokcsakrára, az ember szerepe még mindig az „áldás” elfogadása.
Az áldás elfogadásának képessége egy lépéssel meghaladja a szívcsakra képességeit, ahol az ember az együttérzésre korlátozódik, hogy elkülönült lényként osztozzon egy másik, behatárolt lénnyel. Itt pedig, az ember képessé válik elfogadni valamit egy belső, korlátlan forrásból.
Végül az áldás elfogadásának megtapasztalásán keresztül az ember tudata továbblép a következő központba (a torokcsakra felettibe), és kezdetét veszi a felismerés, hogy aki ad, és aki kap, az egy és ugyanaz.
A torokcsakra a prófécia csakrája is. Ezért a tisztánhallást vagy intuitív hallást ezzel a csakrával hozzák összefüggésbe. Minél inkább megnyílunk a Szellem útmutatása előtt, annál jobban meg tudjuk élni a Szellem Szeretet és Igazságát mindennapi életünkben.
A nyitott torokcsakrán keresztül Kezdjük meghallani a Szellem útmutatását, és a megfelelő döntésekkel és cselekedetekkel reagálunk.
HOMLOKCSAKRA, HARMADIK SZEM CSAKRA - AJNA
hatodik csakra
A megtartó földből indulva, az áramoltató vízen át, az aktív tűzhöz érkezve, a szabadság levegőjén és az éteren keresztül, a hatodik szintre érkezünk, a homlok csakrához, vagyis a harmadik szemhez. A torokcsakra tudatossági szintjét rezgésként tapasztaljuk meg, a homlokcsakra szintjén egy magasabb szintű, még gyorsabb, másfajta rezgést találunk, a fényt. A homlokcsakra révén ismerhetjük meg életünk azon aspektusait, melyek máskülönben rejtve maradnának előttünk. Ezen keresztül érzékeljük a minket körülvevő világot s benne valamennyi létezőt.
A harmadik szem az intellektus, az akarat és az emlékezőtehetség központja. Ide tartoznak az olyan, kevésbé megfogható jelenségek is, mint a tudat alatti tartalmakat megjelenítő álmok és belső képek, a dolgok mögötti összefüggéseket feltáró tisztán látás és az imagináció. A klasszikus hindu felfogás szerint a homlokcsakra a lélek székhelye, ez vezérli a koncentrációt, az intuíciót és meditatív képességeinket. Olyan dolgokat érzünk meg általa, amiket általában nem szoktunk. A harmadik szemünket érezzük, amikor hirtelen nagyszerű ötletünk támad, és amikor védve érezzük magunkat. Ilyenkor a belső látásunk és érzékelésünk működik, amely itt indul be, és a korona csakrában teljesedik ki.
KORONA CSAKRA - SZAHASZRARA
hetedik csakra
A föld, a víz, a tűz, a levegő, a hang és fény elemeken keresztül eljutottunk magához a tudatossághoz, melynek eleme a gondolat. A hétemeletes utunk elérte a csúcspontját és megérkeztünk e fejtetőhöz, az ezerszirmú lótusz birodalmába. Itt találjuk a kozmikus tudatosság végtelenül mély lakóhelyét, a korona csakrát. Ez a csakra kapcsol össze bennünket isteni intelligenciánkkal és minden manifesztáció forrásával. Ez az eszköz, melynek segítségével megértést találunk és értelmet nyerünk. Ez a megszabadító áramlat végcélja, s így megszabadulásunk helye is.
A korona csakra a kozmikus egység és egyetemes tudatosság területe. Fizikai lényünket köti össze spirituális énünkkel. Míg a homlokcsakrában érzékeljük, a koronacsakrában meg is éljük a mindenséggel való egységet. Ezen a szinten feloldódik a dualitás, és elérjük a teljes szabadságot. A koronacsakra tana szerint megtanuljuk a következőt: „ ne ítélj, hogy ne ítéltess”
Már nem félünk felelősséget vállalni saját életünkért, megbízunk belső hangunkban, intuíciónkban.